Ízületeink szerepe a mozgásban

Mozgásszervrendszerünk működésének nélkülözhetetlen részei a két vagy több csont összeköttetését biztosító ízületek. A lehetséges mozgásokat alapvetően az ízületi fej formája határozza meg, ami lehet lapos-feszes, henger, tojás, nyereg vagy gömb alakú.
Ízületi fej Mozgás-tengely Mozgás Testrész (pl.)
Lapos-feszes 0 Erősen korlátozott Kéz- és lábtőcsontok, keresztcsípőcsont
Henger 1 Hajlítás, feszítés Ujjpercek, könyök
Tojás 2 Hajlítás, feszítés, közelítés, távolítás Csukló
Nyereg 2 Kéztőcsont és a hüvelykujji kézközépcsont között
Gömb 3 Hajlítás, feszítés, közelítés, távolítás, forgómozgás, körmozgás Váll, csípő

Az ízületi fej hozzá illő alakú ízületi vápába illeszkedik, az ízesülő csontvégeket porc fedi. A fej és a vápa között úgynevezett ízületi rés található, amit zárt ízületi tok vesz körül. Ennek kettős funkciója van: külső, rostos kötőszövetből álló rétege védi és összetartja az ízületet, belső része pedig ízületi folyadékot termel. A nyúlós, sárgás ízületi folyadék tulajdonképpen a kenőolaj szerepét tölti be: segítségével akadálytalanabbul mozoghatnak egymáson a porcos felszínek.

Az ízületi tokon kívül (illetve olykor abba szövődve) erős kötőszöveti rostokból álló kötegek, ízületi szalagok biztosítják a csontvégek mozgékony, de biztonságos összetartását.

Fizikai mozgékonyságunkhoz nélkülözhetetlenül fontos az ízületi mozgékonyság, amit számos belső és külső hatás befolyásol. A genetikusan laza, a rendellenesen fejlődött vagy a túlterhelt ízületek szabálytalan mozgásai porckopáshoz, visszatérő gyulladásokhoz vezethetnek. Ezek elkerülésében sokat segíthet az izomzat erősítése, a gyógytorna, a testmozgást megelőző bemelegítés, a túlsúlytól való megszabadulás, a helyes életmód.