Miért kell mielőbb kezelni a fájdalmas, gyulladásos állapotokat?

Érdemes-e tűrni az izomgörcsökkel, az ízületi kopással, gyulladással járó kínokat – és meddig? Mi történhet, ha megpróbálunk tudomást sem venni róluk? Fontos kérdésekről van szó, amelyeket azonban hajlamosak lehetünk elhárítani.

Ha kicsit itt fáj, ott fáj, azt a legtöbben nem is veszik komolyan. „Jól vagyok, csak túl sokat dolgoztam. – Semmi baj, csak kicsit keményebb volt az edzés. – Fáj-fáj, de most nincs időm ezzel foglalkozni. – Öregszem, hát persze hogy fájnak a csontjaim!” – ki ne hallott volna már ilyen kifogásokat?

Pedig a fájdalmat nagyon is komolyan kell venni, hiszen a szervezet, a szövetek károsodásával járó sérülések veszélyére figyelmeztet, arra sarkallva minket, hogy a veszélyhelyzetet elkerüljük vagy megszüntessük. Súlyosabb esetekben már komoly fizikai próbatételt jelent, ami nagy pszichés terheléssel is jár. A kínzó tünetek megszüntetésében, könnyebb elviselésében kiváló szolgálatot tehet egy jól megválasztott és időszakosan alkalmazott, helyi kezelésre alkalmas vagy szájon át szedhető fájdalomcsillapító. Ez azonban a kiváltó okot nem szünteti meg – nem is arra való –, tehát az oki terápiát nem helyettesítheti.

Az okok felszámolásához, a probléma enyhítéséhez gyulladáscsökkentő szerek alkalmazására lehet szükség.

Első lépésként általában vény nélkül kapható, nem szteroid gyulladáscsökkentők használatára kerül sor. Szedésük során a gyomor- és bélrendszeri irritáció elkerülése érdekében tartsuk be a betegtájékoztatóban leírt javaslatokat. Jól tesszük, ha mindig egy pohárnyi vízzel vesszük be a tablettát, étkezés közben, és közvetlenül gyógyszerbevétel után 30 percig nem fekszünk le. Előnyös, ha nem fogyasztunk fűszeres ételeket és alkoholos italokat, és ha nem szedünk egyszerre többféle, ugyanolyan hatóanyagú gyógyszert. A leghelyesebb, ha ezzel kapcsolatban kezelőorvosunk véleményét is kérjük. Amennyiben a kóros elváltozás már olyan súlyossá vált, hogy megoldásához ez a kezelésmód nem elegendő, mindenképp orvosi segítséggel kezdhetünk másféle terápiát.

Az izom- és ízületi problémák által kiváltott fájdalom negatívan hat hangulatunkra, szellemi teljesítményünkre, munkaképességünkre, kapcsolatainkra – nem jó ötlet tehát „hősiesen” elviselni. De az időben megkezdett terápia, a gyulladáscsökkentés halogatása sem okos dolog, hiszen a kóros működések maguktól nem változnak – sőt! A bajokat így csak tetézzük, mozgásterünk pedig minden értelemben tovább szűkül.

Az izom- és ízületi fájdalmak hátterének mielőbbi feltárása, az oki kezelés korai megkezdése ugyanakkor nagyban hozzájárulhat a rendellenes folyamatok megállításához vagy lassításához – ami elengedhetetlen mozgékonyságunk, kellemesebb közérzetünk hosszú távú megőrzéséhez, a jobb életminőség eléréséhez. Ezt az esélyt pedig mindenképp érdemes megadnunk magunknak.