Életmód kisokos

Bármilyen furcsán hangzik is, nem csak a mozgásszervi betegségek megelőzésének, hanem „karbantartásának” is egyik legfontosabb eszköze a rendszeres testmozgás.

Akinek már diagnosztizált betegsége van (például ízületi kopás), annak érdemes szakorvossal is megbeszélnie a gyógytornán kívül javasolt mozgásformát. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres séta – lehetőleg nem betonon -, a túrázás, a nordic walking, a biciklizés, akár a természetben, akár a szobában, az úszás, a vízi torna, a jóga, és a tajcsi szinte mindenkinek ajánlott.

A mozgás sokoldalú gyógyító

Sok orvos szerint a legjobb gyógyszer, amit az emberiség valaha kitalált, a legalább heti 3 alkalommal történő testmozgás. A rendszeres testmozgás erősíti az izmokat, ezzel hozzájárul a helyes testtartás kialakításához, és az ízületek tehermentesítéséhez. A mozgás a mozgásszervi betegségeknek is hatékony ellenszere. Segíti továbbá a normál testsúly megtartását, vagy a súlyfölösleg leadását, serkenti a vérkeringést, és ezzel támogatja valamennyi szerv egészséges működését. Segít a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj megelőzésében, a vérnyomás helyreállításában. Javítja a kedélyállapotot, így szerepe van a depresszió megelőzésében és gyógyításában is.

Gyógyfürdők, gyógyvizek

Hazánk nagyhatalom a gyógyvizekben, és gyógyfürdőink a gyógyvíz, azaz balneoterápia mellett a legkülönfélébb fizioterápiás kezelési lehetőségeket biztosítják a mozgásszervi betegségekkel küzdők számára. Több gyógyfürdőben nappali kórház, vagy szanatórium is működik. Aktív gyulladásos állapot esetén azonban a meleg víz, a forró szauna ellenjavallt, így a balneoterápia és a hozzá tartozó egyéb kezelések lehetőségeit előzetesen egyeztetni kell a kezelőorvossal.

Egészséges táplálkozás

A megfelelő mennyiségű fehérje-, vitamin- és ásványianyag-bevitel a mozgásszervek egészsége szempontjából is fontos. A felesleges kalóriák azonban szó szerint súlyos terheket rónak az ízületekre, és jelentősen felgyorsíthatják például a kopásos folyamatok előrehaladását. Amire a gerincnek szüksége van, és amire nincs

Pihenés és ergonómia

A gerincnek nem tesz jót a puha és „kifeküdt” matrac és a párnát is úgy érdemes megválasztani, hogy fekvő testhelyzetben a nyak és a hát egy vonalban legyen. Az ülőbútorokra és azok asztalhoz viszonyított magasságára, a számítógép-monitor elhelyezésére is érdemes nagy figyelmet fordítani, hiszen a görnyedt testtartás káros a gerincnek.

Viseljünk természetes anyagból készült, kényelmes, 2,5-4 cm magas sarokrésszel rendelkező, jó tartást biztosító lábbelit. Szükség esetén járáskönnyítő kényelmi talpbetétet, orvosi javaslatra pedig lúdtalpbetétet is elhelyezhetünk a cipőnkben.

A féloldalas táskaviselés, cipekedés sem tesz jót. Elsősorban a gerinc láthatja kárát. A gerincoszlop fejlődése szempontjából fontos, hogy gyermekünk milyen iskolatáskával cipekedik. Az iskolatáska kiválasztására mindenképpen érdemes odafigyelni.

Fájdalomcsillapítás

A mozgásszervi betegségek gyakran járnak fájdalommal. A fájdalomcsillapítás kérdéseit érdemes az orvossal részletesen megvitatni, hiszen változott a szemlélet. Régebben úgy gondolták, hogy a beteg minél kevesebb fájdalomcsillapítót vegyen be. Ma inkább az az általánosan elfogadott szemlélet, hogy a fájdalmat csillapítani kell, mert a fájdalom kivédésére a szervezet különböző rossz tartásokkal reagál, és azok más helyeken újabb fájdalmakat és gyulladásokat generálnak.